Rakósbotos horgászat nagyobbacska pontyokra Venyimen egy kellemes novemberi napon

A mai nap úgy indult, mint egy átlagos horgászat. Halat szerettünk volna fogni, élvezni akartuk az őszies napsütést, és ennyi. Meg sem fordult fejünkben, hogy ebből cikket fogok írni, de a nap olyan jól sikerült, hogy mégis billentyűzetet ragadtam, az élményeim még frissek.

 

Könnyen ébredtem, könnyen összepakoltam, s könnyen indultam is időben, hogy a megbeszélt 8 órára a Venyimi-tónál legyek. Alig értem ki a faluból, egy villámcsapásként ért a gondolat, otthon hagytam a reggelinek, ebédnek szánt szendvicseket. Márpedig anélkül nem lehet nekiindulni egy egész napos horgászatnak, ezért visszafordultam. Tudtam, hogy már késésben vagyok, de az őszi köd, valamint a cikázó őzek nem engedték a rohanást az autóval. Szerencsére még így is időben odaértem. Kredenc (tógazda) javaslatára ültünk a kiszemelt helyre. Már a múltkor is szemeztem ezzel a hellyel, úgy gondoltam sok halat rejthet a keskeny kis része az úszós tónak, mely a tavat kettéválasztó kis híd felett volt néhány méterrel. Szép lassan elrendezkedtünk, és elkezdtem horgászni. Bogozdki nem kapkodta el a kipakolást, vagy én voltam túl gyors, ennek nincs jelentősége, mert a halfogás így is szinte egyszerre indult el.

 

Szeretnék beszélni a szerelékekről, botokról is, mert fontos részét képezik a mai horgászatnak. Már csak azért is, mert most volt kezemben harmadszor a frissen vásárolt Topmix Genius rakósbot.

 

Gondolván arra, hogy az őszi-téli halak mindig gyengébbek, mint amiket nyáron fog az ember, csak egy 1.8 mm körüli piros színű Preston csőgumi került befűzésre. Azzal azonban nem számoltam, hogy Kredenc több mázsa 3 kiló körüli pontyot telepített két nappal horgászatunk előtt, méghozzá olyanokat, melyek számára a horog, vagy a pellet teljesen ismeretlen fogalmak voltak. Ehhez mérten 0.16-os főzsinórból és 0.14-es előkéből készült szerelék tettem fel, rajta egy 0.8 grammos úszóval. A horog gamakatsu 2260b volt 14-es méretben. Mivel ezt az előkémet elég hamar eltépte egy 4-5kilósra saccolt ponty, mely a harmadik halam volt, ezért 16-os előkére cseréltem, és egy öblös kis horogra, mely szintén 14-es méretű, és valamilyen Kamasan típusú volt. Bogozdki kolléga is rakósbottal készült a mai napra, méghozzá egy Shimano Technium Margin (vagy ahogy tulajdonosa becézgeti: Margit) bottal, melyben 1.6 mm-es Milo latex gumi volt fűzve, a szerelék és az előke egyaránt 14-es volt, az úszó egy gramm körüli, a horog pedig egy gamakatsu 1310n v-head 14-es méretben.

 

A reggeli mélységmérés, helyezkedés, valamint Bogozdki margin botja miatt is amellett döntöttem, hogy nincs szükség 11méterben horgászni, ezért levettem a nyéltagot, és helyette a minitoldót használtam. A minitoldó érdekessége (bár egyre több esetben hallok ilyenről), hogy a nyéltagba, és a nyéltag előtti tagba dugva is használható, csak a megfelelő felét kell beledugni. Bogozdki is most látta először közelről a botot, először a minitoldót adtam csak kezébe, s mondtam neki, keress pár diót és törd meg vele. Majd ő kiegészítette azzal, hogy ez a minitoldó alkalmas lehet egy, a boton ábrázolt T-Rex dínó leölésére. Nem mellesleg a maga 26 dekájával és 60 centijével aki ezt a minitoldó szét bírja könyökölni úgy hogy annak baja legyen, az javaslom inkább hagyjon fel a rakózással.

 

Az etetést nem bonyolítottuk túl. Én egy doboz kukoricát, 3 deci csontit, és kb egy kiló Topmix CSL vödrös pelletet használtam el a 7 órás horgászat alatt. Mindeközben Bogozdki 3 deci csontit, és egy csomag VDE kukorica pelletet szórt a vízbe. Ezeket egy egész nap alatt használtuk el, apránként, de folyamatosan etetve a halakat. Itt térnék ki máris arra, hogyha összeszámoljátok, ez talán ezer forint ráfordítás(természetesen fejenként), de amennyi halat mi fogtunk vele, joggal, okkal mondhatnám némely kedvenc szakírónknak, hogy a hétköznapi horgászatok nem mindig arról szólnak, hogy a legdrágább pelleteket, etetőanyagokat dobáljuk a vízbe. A nyerő csali nálam 2-3 szem csonti+egy szem kukorica volt, míg mindenre elszánt barátomnak 4 szem csonti hozta a sok pontyot.

 

Etetésem után fél órával egy kilósforma compó jelentkezett, amit egy félkilós ponty követett. Ekkor már azt gondoltam, soha rosszabb kezdést, november másodikát írunk, szép teljesítmény ez máris, bár az idő inkább áprilisi volt, mert már a reggeli órákban is 15 fok körüli hőmérséklet volt, a délután során pedig biztos, hogy 20 fok fölé is emelkedett a hőmérséklet a kellemes napsütésben, s a szél is elhanyagolható volt. E két halamat egy olyan hal követte, melyet sajnos meg sem tudtam nézni, viszonylag hamar eltépte az előkét, de érezhető volt, hogy nem kis hallal volt dolgom. Aztán ezek után beindult a gépezet. Sorban akasztottuk, szákoltuk – sokszor egyszerre mind a ketten – a szebbnél szebb pontyokat. Bár a botról készült már egy jó cikk, a saját véleményem az, hogy nagyon jó választás lehet e bot a célzottan nagytestű halakra horgászó nem csak kezdő rakósbotos horgászoknak, illetve természetesen a kezdőknek is. Ne riasszon el senki a bot súlya, a bot a kategóriájához képest könnyen kezelhető, masszív, elnyűhetetlen darab, én úgy gondolom nagyon profi megoldásokkal. Aki egy pontyos botot keres, mindenképpen javaslom, vegye kézbe a botot, s meg fog lepődni. A tapintása, a tagok aljának, tetejének kiképzése, a megvastagítások olyan robosztussá teszik a botot, hogy bátran ajánlom extrém körülmények közé is.

 

Sajnos az 1.8-as csőgumi jelen körülmények között rossz választás, a bot sokkal többre képes. Hogy miért nem jó? Csupán azért, mert hiába horgásztam én 7 tag + minitoldóval, bizony gyakori volt, hogy a hal merítése csak 6 (hat) taggal volt lehetséges, annyira nyúlt a gumi. Persze ettől számomra sokkal izgalmasabb volt. Sokszor olyan nyúlása volt a guminak, hogy éreztem feszül a végsőkig minden, de a hal valahogy mindig megfordult. Az is igaz, hogy így nagyon nehéz és egyben vicces is a szákolás, de ettől is méginkább jól éreztük magunkat. Ha számokban is kifejezhetem, nem volt ritka, hogy a jól megfeszített 3 méternyi gumi 15 vagy akár még 20 méterre is kinyúlt.

 

A fárasztás sokáig (10-15) percekig eltartott a 3 kilós pontyoknál, de mégis hatalmas élményt jelentettek azáltal, hogy éreztem a botnak ez gyerekjáték. Egyetlen veszélyt csak az jelentette hogy ki ne pattanjon a horog a hal szájából. Természetesen tavasszal egy 3 mm körüli csőgumi kerül majd befűzésre a másik topsetben (ami szintén jár még a barátságos 39.900 forintos bothoz), úgy gondolom attól válik majd igazán használhatóvá a pontyokkal szemben.

 

Mindemellett Bogozdki is nagyon szépen szedegette a pontyokat, több 3 kiló feletti pontyot is könnyedén szákba terelt, jó összhangban dolgozott Margit és kezelője, és fej-fej mellett haladtunk mind a darabszám, mind a tömegek tekintetében. A hangulatban sem volt hiba, sokat beszélgettünk Kredenccel és barátnőjével Orsival. Felidéztük a nagy nyári horgászatokat, ki miként fertőződött meg a rakózással, és persze ment egymás ugratása is. Sőt, mivel ilyen jól ment a horgászat, lehetősége volt Kredencnek és Bogozdkinak is fogni egy-egy pontyot a Genuis-sal, s megállapítottuk, hogy ez a bot a kategóriájában ár/érték arányt nézve verhetetlen. Lehet, hogy ezt sokan most nagyképű kijelentésnek gondolják. Nekik azt tudom javasolni, egyeztessünk időpontot, és élőben is megmutatjuk mit tud a bot.

 

A nap végefelén már úgy gondoltam, na még egy ponty, és pakolok. Na amint ezt kigondoltam, már akasztottam is a halat. Rövid fárasztás után került merítőbe a kilósforma ponty, majd hangosan is kimondtam, na most már tényleg még egy ponty, és megyek haza. Arra azonban nem gondoltam, hogy ez a nap hala lesz. Az egész napra jellemző volt, hogy sokáig tartott egy-egy kapás. Ami alatt azt értem, hogy nem lehetett egy félig lehúzott úszóantennára, vagy bukdácsoló egyhelyben toporgó úszóra beemelni, mert ez sokszor üres bevágást eredményezett. Az igazi kapás az volt, amikor már szinte feszült a damil, na akkor be lehetett emelni. Így volt ez az utolsó kapásnál is, majd akasztás után elhangzott a nap mondata is tőlem: Na, megint egy jó kilósforma. S ilyenkor szoktak megindulni a halak, s ez most is így történt. A gumi azonnal kiszaladt 20 métert kb, és a szemközt lévő nádfal előtt forgolódott a ponty, de bele sem mertünk gondolni, hogy mekkora lehet. Mikor közelebb került, felálltam a ládáról, hogy könnyebb legyen fárasztani. Ekkor még nem láttam a halat, de gondoltam, biztos, csak egy jó erős hármas kirohant.

 

Azonban Bogozdki ekkor észrevette a hal hátát villanni, és ijedten vette ki rakósát, hogy ennek fele sem tréfa, ez nem kis hal. A hal körbejárta tisztességesen a területet, majd bő 15 perc után sikerült felhozni és közösen megszákolni a halat. A mérleg szerint olyan 4.3 kilósforma volt, és ami emelte az értékét, hogy gyönyörű mintázata és színei voltak, bár ezt a fénykép talán nem is adja vissza. A halak mindegyikére jellemző volt, hogy egészségesek, erőtől és a sok tápláléktól duzzadtak voltak, öröm volt kézben tartani őket.

Összességében fogtunk fejenként 30-35 kiló pontyot, darabszámra nem tudom, valahogy tíz-tizenötöt fejenként. Köszönjük ezt a szép napot Kredencéknek, nagyon szép és halban gazdag környezetet biztosítottak mai horgászatunkhoz, és külön köszönet Kredencnek és Bogozdkinak is a szákolásokért. Aki pedig gondolkodik egy jó kis pontyos rakós bot beszerzésén, az vegye kézbe a Topmix Genius rakósbotját, szerintem nem fog csalódni benne. S köszönjük Venyim, jövünk még!

 

Az írást készítette: Karácsony András (kareszoft)
A fotókat készítette: Csike László (Bogozdki) és Karácsony András (kareszoft)

Az írás a haltarto.hu-n és a topmix.hu-n.

 

9416094574917ce8f980ec.jpg2053259394917ce8fc018c.jpg4472695534917ce9020eb6.jpg20635284644917ce8fae84a.jpg2529720594917ce8ff3db7.jpg11308180684917ce900f577.jpg7428962494917ce8f54abc.jpg13494636534917ce9031858.jpg12493457414917ce8fd1ace.jpg17260631004917ce8fe3417.jpg


AdmirorGallery 4.5.0, author/s Vasiljevski & Kekeljevic.